-
Im not the one so far away, when I feel the snake bite enter my veins…
Mostanság nem bővelkedett a blog személyes, elgondolkodó posztokban. Igazából ami arra késztetett, hogy leüljek egy tea mellett (nem, nem avas tibeti, a kurva anyátok) szellőztetni a fejemet, az a jellemzésem. Egy igen kedves, és közeli ismerősömmel teljesen átlagos beszélgetést folytattunk, amikor elértünk az iskola-témáig. Történelem, (felröhögtem, mer’ ohné) irodalom, a kedvenc tárgyaim jöttek elő. Megválaszoltam kérdését, hogy mit is tanulunk irodalomból. Ányegín, basszájba’. A leányzó mosolygott, szája kinyílt, halkan, hatásvadász érzéssel csengtek ajkain a szavak: “Pont olyan, mint te”. Persze mindketten felröhögtünk. Megpróbáltam elterelni a témát némi agyrohasztó ökörködéssel, de tudtam, most az én lelkemben fog turkálni egy finom, baráti kéz. Ahogy párhuzamot vont eddigi pályafutásom, és Anyegin élete között, valóban, rettentően sok a hasonlóság, mégha nekem nem is tetszik ez annyira. Fura, könyvből lehet, hogy nem jön le mindenkinek, de filmen (amit most néztünk órán) biztos, hogy szembetűnik az események gyors váltakozása miatt : Anyegin megkegyelmezhetett volna Lenszkij-nek. Először az én agyamon is az futott át, hogy a jó édes anyád, ha rám lőttél, de mellément, az enyém nem fog. Sok ember viszont végiggondolná, mit is tenne a helyzetben, nem indulattól vezérelve cselekednének. Az életuntság, a szerelem nélküli élet ismét csak párhuzamba hozható velem. Kb, ha nem átkoztak meg a szemétségeim miatt százszor, akkor csak ezerszer tehették meg ezt…néha 5 mp-ig rámtör a bűntudat, de csak ötig, utána jót röhögök. Lehet engem nem szeretni? A harmadik legfontosabb dolog, ami mélyen megmaradt bennem, amikor Regi ismét megszólalt búgó, erotikus hangján (másra is gondoltam közben, most mér’? :F) : “Túl késő lesz neked is”. Ezen kattog az agyam, és fog is egy jó darabig. Belerondított az összképembe a lány, de ennek ellenére örülök, hogy kaptam valamit amivel ilyen szinten vívhatok egy belső párbajt. Ha leckére van szükségem, mindig hozzá fordulok. Tudjátok, nagyon jó dolog egy egyszerre intelligens, művelt, és modern gondolkodású illetővel megosztani azt, ami nyomja a szíveteket. Félmosollyal nézek elébe az orosz anyamedvének, ami talán szép lassan akar elérni, de hiába tátja a száját. Beledobok maj’ valamit. Mondjuk egy keresztet. A saját keresztemet.
